Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


  


     Kuskutya oltása    Kép      

       kullancsok          kiskutyák oltása         ivartalanítás            bűzmirigy

     Kép    Kép   Kép

   bőrbetegségek         bélelzáródás          szívbetegségek        fülbetegségek
     

 

   ********************************************************************************


 KULLANCSOK ÉS BOLHÁK
ELLENI VÉDEKEZÉS


A kutyák életének megkeserítői

    A kullancsok, bolhák igazi paraziták, mivel életbenmaradásuk, szaporodásuk "gazdaállatfüggő". Éles szájszerveikkel fájdalmas, viszkető sebeket ejtenek a bőrön, hogy vérhez jussanak és közben nyálukkal különféle kórokozókkal fertőzik meg a "véradót".
A kullancsok veszélyesebbek, mint a bolhák !

    • A legtöbb kutyatulajdonos azért harcol a kullancsok ellen, mert nem bírja elviselni a kutyán "hízó" kullancsok kelle-metlen látványát. Pedig ennél sokkal fontosabb szempont a kutya életének védelme, ugyanis a kullancsok gyakran - mint köztigazdák - súlyos, halálos betegségek hordozói, terjesztői. A bolhák által terjesztett fertőzések csak eny-hébb kimenetelűek.
    • A fertőzött kullancs nem csak a kutyára, de sok esetben köztigazdaként az emberre is veszélyes lehet.
    • A kullancsok, annak ellenére, hogy a vérszívást követően tekintélyes méretűre híznak, mégis gyakran maradnak észrevétlenek az állat szőrzetében, látoga-tásukra már csak a betegségek jelentkezéséből lehet következtetni.


      "Kullancsveszély" videó a Háziállat.hu-n
Milyen kullancsfajokkal találkozhatunk hazánkban ?

    Hazánkban három kullancsfaj játszik fontos szerepet a fertőzések terjeszté-sében :

    Az Ixodes ricinus Európában a leggyakrabban előfor-duló kullancsfaj. Életciklusuk 1,5-2 év.
    A Lyme-borrelliózis terjesztésében játszik fontos sze-repet.

    A Dermacentor reticulatus a második legfontosabb kullancs hazánkban a kutyákon. Kedveli a füves-bokros, szikes talajú területeket. Kutyán ezért lábvé-geken, ujjak között telepedik meg és folytat vérszí-vást. Életciklusa 1-2 év. A babesiosis kialakulásában játszik fontos szerepet.

    A Rhipicephalus sanguineus a mediterrán vidékről népesítette be egész Európát. Hazánkban kisebb a je-lentősége. Kutyákon világszerte a leggyakoribb, bar-na kullancsnak is hívják. Életciklusa 3-6 hónap. A babesiosis kialakulásában játszik fontos szerepet.Milyen betegségeket terjesztenek a kullancsok ?

    A KULLANCSOK ÁLTAL TERJESZTETT
    GYAKORIBB BETEGSÉGEK
    Megbetegedés kutyában Klinikai tünetek Köztigazdaként a terjesztésben szerepet játszó kullancs fajok Emberre veszélyes
    Rhipicephalus sanguineus Dermacentor reticulatus Ixodes ricinus
    LYME-KÓR Magas láz, vándorló
    bőrpír, nyirokcsomó
    duzzanat, sokizületi
    gyulladás, bénaság
        x x
     BABESIOSIS
    Magas láz, levertség,
    vérszegénység,
    sötét színű vizelet,
    sárgaság
    x x    


          Bővebben a Lyme-kórról és a babesiosis-ról

Miért óvjuk kutyánkat a kullancsok által terjesztett babesiosistól ?

    Mert a kullancsok nyálával a kutya vérébe jutott Babesia canis nevű vér-parazita kártétele nagyon súlyos. A szaporodásának eredményeként kirajzó utódok a vörös vérsejteket károsítják, az állat anémiás (vérszegény) lesz. A folyamatot kisérő tünetek ijesztőek, a betegség lefolyása gyors beavatkozás hiányában végzetes.
Hol lehet kullancsokra számítani ?

    Kint a természetben, a magas fűvel borított réteken, ligetekben, bozótos területeken, erdőkben fordulnak elő.
    Természetesen az állat életmódja nagymértékben meghatározza a fertőzés valószínűségének nagysá-gát, hiszen a vadászkutyák, vagy a kint tartott örző-kutyák nagyobb eséllyel találkoznak vérszívójukkal. Városokban a parkok és kertek jelenthetnek veszélyt.
    A kullancsok babesia fertőzöttsége rendelőnk környékén (Érd, Diósd, Száz-halombatta, Tárnok) is nagyon gyakori.




    Magas rizikójú területek


    Magyarország kullancstérképe
Mit tehetek kutyám védelmében ?

    Nem elég elpusztítani a kullancsokat a kutyán, a védekezés célja megaka-dályozni az állaton a kullancsok megtelepedését, megelőzni a vérszívás során bekövetkező fertőzést.
    A betegség megelőzésének biztos (szinte 100%-os) módja a megelőző védő-oltás sorozat (aktív immunizálás). Léteznek emellett riasztószerek is. Ezzel kapcsolatban kérjük ki állatorvosunk ajánlását !
Hogyan távolítsuk el a kullancsot kutyánkból ?

    A kullancs rendkívül veszélyes lehet kedvencünkre, főleg, ha egy fertőzött egyed csípi meg. A kullancsokat minden esetben el kell távolítani az állat testéből, kézzel vagy kul-lancskiszedő kanállal.
    A parazita eltávolítás módjára nincs egyértelműen jó mód-szer. A lényeg, hogy lehetőleg ne nyomjuk össze a rovar potrohát ! Így nem "fecskendezzük" magunkba vagy háziállatunkba annak tar-talmát. Érdemes szakemberre (orvosra) bízni az eltávolítást !
    Ha a csípés után bágyadt, lázas lesz a kutya és időben orvoshoz kerül, akkor antibiotikummokkal, injekciós kezelésekkel meggyógyítható.



    "Kullancsűzés" és a kullancskiszedő kanál használata a Háziállat.hu-n
Mikor kezeljünk ?

    Kullancs ellen : A kullancsok szinte egész évben fenyegető veszélyt jelen-tenek, de legaktívabbak a tavaszi (március-június) és őszi (szeptember-október) hónapokban. A nyári forró időszakot nyugalmi állapotban töltik, mivel a kiszáradásra, direkt napsugárzásra a legérzékenyebbek, ugyanakkor, mivel nagyon szívósak a téli hónapokban, a legnagyobb fagyok idején is előfor-dulhat, hogy kullancsot találunk a kutyán.

    • Ajánlatos a kutya kezelését már a tavaszi és őszi kullancs szezon in-dulása előtt elvégezni.
    • Az év első kezelését a tavaszi fagyok megszüntekor kezdjük.
    • A folyamatos védelem érdekében a fent említett, fertőzött területeken a kezeléseket havonta egyszer ismételni kell.
      Bolhák ellen : A bolhák a legmelegebb nyári hónapokban szaporodnak a legnagyobb intenzitással. Havi egyszeri kezeléssel egész nyárra bolhamentességet biztosíthatunk kedvencünknek.

 

Forrás: http://www.pets-magazin.hu/

                                                                                                                                             Vissza a lap elejére  

 

 

 

Ajánlott oltási program kiskutyáknak


Kuskutya oltása
Az első oltást 6 hetes korban célszerű a kiskutyának adni.
Ez az a kor, amikor az anyától kapott passzív védelem megszűnik, és meg kell kezdeni az állat aktív immunitásának a kialakítását. Az aktív immunitást vakcinák alkalmazása, vagy a környezetben előforduló kórokozókkal való találkozás alakítja ki.


Mire jó az oltás?
A kutyusok immunrendszere nincs felkészülve a nagyvárosokban felerősödött fertőzőképességű vírusokra, baktériumokra, ezért szükséges rendszeres oltásuk. A vakcinákban nincsenek olyan kórokozók, melyek képesek megbetegedést kiváltani, azokat csak elölt, illetve egyéb módon inaktivált, nem megbetegítő formában tartalmazzák. A kialakított immunválasz mértékét ismételt oltásokkal erősíthetjük, ezért fontos az oltási program pontos betartása. A szervezet védekezőrendszerének a megfelelő válaszhoz időre (kb. 10-12 nap) van szüksége, ezért nem érdemes túl gyakran oltani állatunkat.

Beteg kutyát nem szabad oltani
Megfelelő védettséget a vakcina csak egészséges szervezetben képes kialakítani, ezért beteg kutyákat csak meggyógyulásuk után oltunk. A félreértések elkerülése végett a kis jövevény új tartási helyén csak egy bizonyos lappangási idő, 5-6 nap után kapja meg az első oltását, ha az addig még nem történt meg.
A védőoltások közül csak az 1 éves korig adott két veszettség elleni védőoltás kötelező, de az állat megbetegedését, különösen, ha sok kutyával találkozik, csak a többi oltásokkal előzhetjük meg biztonsággal. Nagy kutyaközösségekben az általánosan használt kórokozók mellett Corona vírusos bélgyulladás ellen is ajánlott oltani kutyánkat.
Kutyánk sétáltatását először a harmadik (fertőzött területen negyedik) oltást követő 1 hét múlva kezdjük meg.
Oltási naptár
6 hetesen
kombinált oltás
Parvo + szopornyica
8 hetesen
Parvo oltás
10 hetesen
kombinált oltás
Parvo + szopornyica + leptospira + májgyulladás
12 hetesen
kombinált oltás
Parvo + szopornyica + leptospira + májgyulladás
14 hetesen
kombinált oltás
Parvo + szopornyica + leptospira + májgyulladás + kennel köhögés
16 hetesen
Veszettség oltás
6 hónaposan
kombinált oltás
Parvo + szopornyica + leptospira + májgyulladás
1 évesen
Veszettség oltás

     

 Vissza a lap elejére   

 

 

 

Miért fontos az ivartalanítás

 

Kép

 

 

  Az ivartalanítást sok tévhit lengi körül ilyen, pl. az elhízás, vagy az, hogy az ivartalanítást csak az első tüzelés, hovatovább az első alom megszületése után lehet elvégezni. Ez egy óriási tévedés! Már korábban is elvégezhető minden károsodás nélkül ez a műtét.

Naponta rengeteg kutyát-macskát ütnek el az autók, és sokat kell elaltatni az értelmetlen túlszaporulat miatt hazánkban. A többi az utcán kóborol, vagy egy menhelyen tengeti életét. Ezeknek az életeknek nem kellett volna megszületniük, hiszen annyi ember nincs, aki mindet örökbe tudná fogadni. Magyarországon több mint, 2.000.000 a kóbor kutyák és macskák száma. Mindannyian ismerjük a jelenséget, amikor a tüzelő nőstény lakhelyénél megjelennek a kanok, és sokszor addig nem tágítanak, míg a párzás meg nem történik. Két hónap múlva legalább négy kölyökkel kell számolnia a nőstény tulajdonosának. Amíg ezek a kis állatok szerető, gondos gazdihoz nem kerülnek, ő a felelős mindannyiukért. Tehát addig etetni, oltatni, az orvosi kezelést biztosítani és foglalkozni kell velük. Ez pedig nem kis feladat. Sokan mindezt nem vállalják, így a kölykök hamar az utcán találják magukat, vízbe fojtják, falhoz vágják őket, vagy már a vemhes szukát teszik ki! Mindkét nemet hajtják az ösztöneik, tehát nem csak a kanok keresik a nőstényt, hanem fordítva is. A kan kutyák nem csak akkor okoznak kellemetlenséget, ha megszöknek, hanem akkor is, ha a párzás időszakában bezárva tartjuk őket. Ugatásuk, vonyításuk, agresszív, néha romboló magatartásuk sok gondot okoznak. Egy felelősen gondolkodó gazdának meg kell akadályoznia a szaporodást, hiszen tisztában kell lennünk vele, hogy a menhelyeken és állatotthonokban végleges gazdira váró állatok száma óriási. Nehezen találnak gazdára, és a szaporítás által újonnan született állatok csak rontják a már korábban megszületettek és utcára dobott állatok esélyeit. Ha mindezt belátta ÖN is, akkor az ivartalanítás az egyetlen kézenfekvő megoldás! Az ivartalanítás ma már rutinműtétnek számít, ráadásul az ivarzás előtt ivartalanított kutyák életkora átlagosan egy-három, a macskáké három-öt évvel hosszabb, és egészségesebbek is. A műtéten átesett kutya nem szenved többet az álvemhesség tüneteitől. Sőt az ivartalanítás után csaknem nullára csökken a halálos kimenetelű emlő- és méhrákos megbetegedések esélye is. A kanok és kandúrok nem szökdösnek el továbbra is, így nem hoznak létre újabb almot máshol, nem verekednek össze egymással, valamint nem sebzik meg magukat éles kerítéseken, nem esnek áldozatául forgalmas utaknak és vasúti síneknek, nem okoznak közúti baleseteket sem, melyekért a gazda a felelős, és nem tűnnek el végleg, valamint a sintérek kezére sem kerülnek. A súlygyarapodástól nem kell tartani. Az ivartalanítás után az állatok nyugodtabbak lesznek, így arra kell csak figyelni, hogy ennek megfelelően tápláljuk őket.  

Dr. Rosner Gyula

 

  Vissza a lap elejére  


 

 

 Végbél tályog  / Bűzmirigy gyulladás

 

Gyakran azzal a panasszal fordulnak kutyatulajdonosok (ritkábban macskások is) az állatorvoshoz, hogy a kedvencük "szánkózik" (fenekét húzza a földön), viszket, rágja magát, hullik a szőre, erős szaga van, a végbélhez kapkod, stb.
Az említett tüneteket leggyakrabban a végbél körüli mirigyek gyulladása, kiürülésének hiánya, gyulladásos elváltozása okozza.

De kezdjük csak az elején!

1. Mi is ez a "bűzmirigy", és mi célt "szolgál?
Még a kutyások (macskások) jelentős része sem tudja, hogy kedvencük végbélnyílásánál kétoldalt van 1-1 végbélzacskó, melyek kivezető nyilása közvetlenül a végbélnyílásnál van. A váladék jellegzetesen erős szagú, ember számára kifejezetten kellemetlen, bűzös. Szine és állaga leginkább talán a paraffinolajra emlékeztető, esetleg enyhén sárgás színű. Normális körülmények között hígan folyó, áttetsző, tiszta folyadék. 

Funkciói:
a) A végbélzacskók a kemény, tömött bélsár hatására mechanikusan ürülnek, ezzel a végbélnyílás sikossá válik, melynek következtében könnyebbé válik a széklet ürítése.

A kutyák egy része még arra is képes, hogy a zacskó tartalmát a székletürítéstől függetlenül akaratlagosan is üríteni tudja.

b) Területjelölést is szolgál.

c) Végül védekezésre is használják a kutyák, amikor nagyon megijednek. Nem ritka, hogy a rendelőben a páciens riadalmában jókora adag mirigyváladékot ürít. A "védelem" az erős bűzben van - az átható szagtól nehéz megszabadítani a környezetet, és a ruhaneműt egyaránt.:-)

Megfigyelhető, hogy a kutyák, amikor egymással találkoznak, rendszerint egymás végbelének környékét szimatolják először. Ennek az az oka, hogy a bűzmirigy váladékának szaga a másik kutya számára úgyszólván mindent elárul a szag gazdájáról.

2. Mi okozza a "bűzmirigy" gyulladását?
Rendszerint a kiürülés hiánya, a váladék besűrűsödése, baktériumos fertőzés idézi elő. És ezt mi okozza? Jó kérdés. Hajlamosak vagyunk "civilizációs betegségként" kezelni ezt a problémát, amely táplálkozási, tartási (mozgáshiány) okokra vezethető vissza. A vidéki (tanyai) kutyáknál lényegesen ritkábban fordul elő (vagy csak nem kezeltetik őket?). Valószínű tehát, hogy egy összetett kóroktanú betegségről van szó, azaz nem egyetlen okra vezethető vissza a betegség kialakulása.

Korábban a macskáknál csak igen elvétve találkoztunk ezzel a problémával, manapság a macska esetek száma is jelentős emelkedést mutat.

A különböző bőrgyulladások, hallójárat gyulladások több, mint felénél egyúttal a végbélzacskó gyulladása is megállapítható.

3. Tünetek.
A bevezetőben már említetteken kívül a vizsgáló állatorvos azt tapasztalja, hogy a végbél vizsgálat során kétoldalt feszülésig teltek a végbélzacskók. Rendszerint nehezen üríthetők, tartalmuk kezdetben barnás színű, később elhalt szövetcafatoktól darabos, esetleg gennyes, még később kátrányszerűen besűrűsödik, extrém esetben majdnem száraz, sűrű fogpaszta szerű, a kinyomott váladék egyben marad. A súlyosabb esetekhez gyakran társul ekcémás bőrgyulladás, amely előbb viszketéssel, szőrhullással, bőrpírral, később pörkökkel, majd nedvedzéssel járó, kellemetlen, nehezen gyógyuló elváltozásokat okoz.

A végbél tájéka olyan fájdalmas lehet, hogy az állat emiatt nem ürít bélsarat (bélsárpangás).

Ha a váladék nem tud a szokásos úton kiürülni, előfordulhat, hogy a végbélnyílás mellett, a bőrön keresztül tör utat magának (kifakad).

4. Gyógykezelés.
A) Enyhébb esetben a végbélmirigyek mechanikus (rendszeres) ürítése önmagában is gyógyító hatású. 

B) Súlyos esetben, valamint ha a társult bőrgyulladás kiterjedtté válik, elkerülhetetlen a beteg gyógyszeres kezelése.

a) Általában a súlyos viszketés, láb-, comb- vagy faroktő rágás, valamint a gyulladásos folyamat néhány óra alatt megszűntethető injekciós kezeléssel, de a kezelést 4-8 napig folytatni kell.

b) Kiterjedt bőrelváltozásnál elkerülhetetlen a beteg terület szőrtelenítése, antibiotikumok, gyulladáscsökkentők helyi alkalmazása (kenőcs, oldat).

c) Igen makacs betegségnél szükség lehet a végbélzacskók fertőtlenítőszeres, antibiotikumos átöblítésére is.

d) Ha a "konzervatív" gyógykezelés eredménytelen, a végbélzacskókat műtétileg el kell távolítani.

5. Tanácsok.
a) Ha a bevezetőben leírt tüneteket tapasztalja állatánál, feltétlenül forduljon állatorvoshoz!

b) Ne ijedjen meg, ha 1-2 hetes időközönként visszarendelik "bűzmirigy" vizsgálatra a beteget. A gyakori ürítés a beteg gyógyulását szolgálja (nem kell félni tőle).

c) Kozmetikusnak ne engedje, hogy ürítse az állat "bűzmirigyét". Az nem az ő dolga, rendszerint nem szakszerűen végzik. Ha az ürítés kellő ismeretek nélkül történik, a beavatkozás az alapbajnál súlyosabb következményekkel járhat! (Ad analogiam: az ember sem a fodrászával vizsgáltatja a prosztatáját!):-)

d) Ha állatának voltak már "bűzmirigy" problémái, valószínűleg hajlamos az ilyen jellegű megbetegedésre. Ebben az esetben javasolt a rendszeres kontrollvizsgálat (esettől függően) 3-6 havonta (esetenként akár gyakrabban is!).
e) Ha az állat széklete félkemény vagy kemény, nagyobb a valószínűsége a mirigyváladék ürülésének. Ezért a magasabb rost- és csonttartalmú táplálék etetése jó hatású lehet, bár nem jelent biztos megoldást a problémára.

f) A rendszeres kiadós mozgás kedvezően hat a végbélzacskó ürülésére.


Bűzmirigy
 
"Bűzmirigy" vizsgálat
Sűrű, darabos tartalom

Forrás: http://www.bluecross.hu/buzmirigy.html

 

  
 Vissza a lap elejére  

 

 

Kutyák bőrbetegségei

A fontosabb bőrbetegségek két nagy csoportba sorolhatók: veleszületett, vagy szerzett betegség.

A veleszületett bőrbetegségek közül az idiopathicus seborrhoea főleg fiatal, néhány hónapos kutyákban fordul elő. A bőr korpázik, rajta vastag, pörkös, zsíros tapintatú felrakódások vannak. A szőrzet megritkul, fénytelen és bűzös.

Az acanthosis nigricans elsősorban tacskókban fordul elő de más fajtákban is találkozhatunk ezzel a jellemzően szimmetrikus sötétbarna-fekete bőr-elszíneződéssel és bőr-megvastagodással, és a vele járó lekopaszodással.

Hosszabb idő után a bőr elsötétedik, kékesszürke árnyalatú lesz, selymes tapintatúvá válik, megvastagszik és ráncokat vet.


A szerzett bőrbetegség lehet: endokrin eredetű, fertőző eredetű (gennyes, vagy nem gennyes), táplálkozási eredetű, allergiás, autoimmun eredetű, parazitás és gombás.

Az endokrin eredetű bőrelváltozások közül a leggyakrabban előforduló a pajzsmirigyhormon-hiány okozta kétoldali, szimmetrikus lekopaszodás. A szőrzet tompa fényű, száraz tapintatú, az állat aluszékony, hízásra hajlamos. A tünetek a pajzsmirigyhormon gyógyszeres pótlásával enyhíthetőek.

Szukák ösztrogénhiánya fiatalkorban ivartanított nőstényeknél okoz ritka, gyér, szimmetrikusan lekopaszodó szőrzetet. Jellemző a vulva és az emlők csökevényes fejlettsége is.

A szukák ösztrogéntúlsúlya idősebb kutyáknál gyakoribb, az ilyen állat bőre gennyes bőrgyulladással, un. acnékkal terhelt. A vulva és az emlők megnagyobbodottak.

A kan kutyák feminizációs bőrelváltozása rejtettheréjű kanokban gyakori, szimmetrikus szőrhullás, lekopaszodás, bőrpigmentáció látható. Az emlők duzzadtak, a csecsbimbók is megnőhetnek. Kan kutyák androgénhiánya idősebb kanokban okoz fénytelen, vékony, molyrágásszerű szőrzetet.

A gennyes bőrbetegségeket a legyengült ellenálló képességű (pl. hideg vizes fürdetés, erős vakarás) bőrfelszínen, (vagy a felületesebb, illetve mélyebb hámrétegekben) túlszaporodó gennykeltő mikrobák okozzák. A kezdetben sárgás-barna, nedvedző, erősen viszkető hólyagocskák felfakadva kellemetlen szagú, szőrtelen, nyálkás területekké nőnek, melyek olykor csak egy-egy testrészre (orrhát, hasalji területek, tappancsok) korlátozódnak, elhanyagolt esetben viszont akár az egész testfelszínt érinthetik. A pyodermás állatok gyakran lázasak, levertek, étvágytalanok.

A nem gennyes bőrgyulladások közül a kontaktdermatitist a kémiai anyagokkal (savak, lúgok, tisztítószerek) való érintkezés okozhatja. Az érintett területeken bőrkipirulás, szőrhullás, fekélyek láthatóak. A napfény-dermatitis, elsősorban skótjuhászokban, festenyzetlen bőrfelületeken (pl. az orrháton) a bőr kipirosodásával, fájdalmasságával, pörkök keletkezésével jár. Nedvedző, később gennyesedő, fájdalmas, élénkvörös bőrelváltozás jön létre. A bőrredő dermatitis pekingi palotakutyánál, bulldognál, sharpei-nél és kövér kutyáknál gyakori. A bántalom oka az, hogy a vaskos, egymással érintkező bőrredők területén a bőr nem tud megfelelően szellőzni. A bőrredők érintkezésében bűzös, nedvedző, gennyesedő, kipirult területek alakulnak ki. Az ajakredő-gyulladás oka az erős nyálzással, a vulvaredő-gyulladás húgyúti fertőzéssel hozható összefüggésbe. A pszichogén dermatitis egyes ideges, nyugtalan kutyafajtákban (dalmata, dobermann) gyakori. Ha megszokott mindennapi életkörülményeikben számukra kedvezőtlen változás alakul ki (pl. sétáltatás elmaradása, megszokott személy hiánya, unalom stb.), bőrüket intenzíven nyalni, rágni, kaparni kezdik, és sajnos nem ritka az öncsonkítás sem.

Táplálkozási eredetű bőrelváltozásokkal főleg gyorsan fejlődő, nem megfelelően táplált, nagytestű kutyák esetében (pl. dogokban, németjuhászokban, masztiffokban) találkozhatunk.

A bőr megvastagodásának, viszketésének és a szőr hullásának hátterében ez esetben az esszenciális, telítetlen zsírsavak nem megfelelő arányú, és a cink, valamint az A-vitamin nem elegendő mennyiségű felvétele játszik elsősorban szerepet.

Allergiás bőrbetegségeknél a jellegzetes, kipirult felületű hólyagok, a csalánkiütés eleségek (főleg tojás, tej, hal, egyéb erős allergéntípusú fehérjék, stb.), bolha-, darázs-, pókcsípés; belégzési allergének (növényzet pollenje, gombaspórák, haj, szőr, por, stb.), vegyszerek (festékek, tisztítószerek, stb.), samponok, nyakörvek (pl. bolhanyakörvek), gyógyszerek (antibiotikumok, parazitaellenes szerek, NSAID- gyulladáscsökkentők, stb.), oltóanyagok, nemi hormonok hatására alakulnak ki. A fej bőre igen rövid idő alatt erősen megduzzadhat, esetleg savó szivároghat ki a bőrre, ott beszáradva pörköt alkothat. Jellemző az állandó, intenzív viszketés.

Az autoimmun bőrbetegségek hólyagképződéssel, a bőr sötét, hyperpigmentált elszíneződésével, megvastagodásával, álhártyás felrakódásokkal, nehezen gyógyuló, mély fekélyekkel járnak.

A parazitás bőrbántalmakat leggyakrabban bolhák okozzák. A folyamat tipikus lokalizációs helye a hát, a faroktő, a combok oldalsó bőre, ahol bőrpír, nedvedzés, később pörkösödés alakul ki. A kutya nagyon erősen vakaródzik.

A gombás bőrbetegségek jellemzője a kerek, szőrhiányos, erősen viszkető területek kialakulása a test bármely pontján. Általános predilekciós helyek kutyákon, a szemkörnyék, az orrhát, a hasalj, macskákban a nyak és a hát tájéka. A pörkök felülete sárgás színű, savanykás szagú, a bőr erősen korpázik, a szőr töredezett. A betegség általában immunhiányos állatokban jelentkezik és a gazdák is elkaphatják, azaz zoonózis!

A rühösség jellemzője az intenzív vakaródzás, általában a fejre, és az oldalakra lokalizálódik, ahol bőrkipirosodás, göbök, később pörkök, bőrmegvastagodás, szőrhullás látható.

A szőrtüsző-atkakór lehet lokális (általában fejen, lábvégeken) vagy általános. Jellemzőek a szőrhiányos foltok, a bőr kipirulása, pikkelyeződése. A parazitás bőrbántalmak kórokozói lehetnek még szőrtetvek (rosszul táplált, legyengült állatokban), vérszívó tetvek, esetleg legyek és kullancsok is. A lepkeszúnyogok és a legyek néhány alfaja gyakran véresre marja az állatok fülét, orrhátát. Ezek ellen nehéz a védekezés, de rendelkezünk olyan riasztó és insecticid szerekkel, amik segíthetnek távol tartani az élősködőket.

Dr. Gazsi Nóra

 

Forrás: http://budapestiallatorvos.shp.hu/hpc/web.php?a=budapestiallatorvos&o=borbetegsegek_jjH

 

 Vissza a lap elejére  

 

Bélelzáródás (ileus)

Egy jelentősen érdekes, és izgalmas témával fogunk foglalkozni, mely a jellemzően kíváncsi természetű kutyáknál bármikor előfordulhat. Négylábú társaink egy része előszeretettel szagolgat, kóstolgat meg számára emészthetetlen tárgyakat, és némelyiket szándékosan vagy véletlenül le is nyelhetik. Ebből adódhatnak azután a problémák. Az első kérdésem beszélgető partneremhez, hogy milyen gyakoriak az ilyen esetek a kutyák között?


Állatorvos: Összességében tekintve az akut műtéti esetek kb. 4-5%-át teszik ki a bélelzáródásos esetek ( a tervezett műtétetek természetesen nem számoljuk ezekbe bele). Ez azt jelenti, hogy havonta kb. 2-3 ilyen műtétre kerül sor, ami jelentősnek mondható. Van olyan kutyus, amelyiket 3-4-szer is meg kellett műteni, mert egyszerűen nem tanult a korábbi esetekből, és többszörösen visszaeső lett.

Kérdés: A könnyelműség és a kíváncsiságon kívül, lehet valami egyéb oka is az idegentestek lenyelésének?

Állatorvos: Vannak különféle hiány-betegségek – vitamin és ásványi elem hiány - amikor a szervezet reflex-szerűen keresi a környezetben a hiányzó anyagokat. A hiány-beteg eb nyalja a falat, a kövezetet, különféle tárgyakat, amikből le-lecsúszik egy-egy. Aztán ritkán előfordulnak bizonyos idegrendszeri betegségek – pl. agyvelőgyulladást okozó vírusok, mint szopornyica, veszettség stb. – amikor a kialakuló tudatzavar miatt nyel le az állat különféle emészthetetlen tárgyakat. De ezek ritkaságok, legtöbbször ez a nyalakodás, rossz szokás eredménye.

Kérdés: Milyen tünetekkel jár, ha egy kutya lenyel valamilyen emészthetetlen tárgyak:

Állatorvos: A tünetek és a következmények nagyban függenek a tárgy nagyságától, anyagától, alakjától és egyéb szempontoktól is. A leggyakoribb idegentestek a különféle méretű kavicsok, a műanyagfóliák pl. szalámi vég, műanyag szalámi bőr. Igen gyakori a műanyag vagy gumi játékok letépett darabja, különösen a labdadarabok kerülnek gyakorta lenyelésre. Vagy különféle termések, mint a pl. vadgesztenye tartozik a jellemzőbb idegentestek közé. De mindezek mellett rendkívül bizarr tárgyak is bekerülhetnek a gyomorba, majd a belekbe, ezekből egész kiállítást lehet megtekinteni az Állatorvostudományi Egyetem múzeumában. A mi különleges eseteink körébe tartozott pl. kisebb villanykörte, vagy hústűk lenyelése. De ugyancsak bizarrnak tekinthető pl. egy ékszerész kutyája esetében 2 brillköves gyűrű elfogyasztása is. Szerencsés esetben a nem túl nagyméretű tárgyat a kutya kihányja és ezzel megoldódott a probléma. Az is előfordulhat, hogy a kicsinyke tárgy, pl. kis kavics, vagy 1-2 brillköves gyűrű egyszerűen végighalad a belekben és a széklettel aggálymentesen kiürül. Akkor van probléma, ha a tárgy tartósan a gyomorban reked, vagy elakad a vékonybelekben és annak részleges vagy teljes elzáródását okozza. A gyomorban fekvő idegentest legjellemzőbb tünete a gyakori hányás, fogyás, folyadékvesztés. Ha a vékonybelekbe ékelődik be a tárgy, akkor a tünetek súlyossága függ a gyomortól való távolságtól. Ha közel van a gyomorhoz az elzáródás, akkor súlyos, a hányás és folyadékvesztés miatt hamar életveszélyes állapot alakul ki. Ha távoli vékonybélszakaszban történik az elakadás, akkor kevésbé súlyosak a tünetek, pl. időnként hány az állat, lassan soványodik. E jellegtelen tünetek miatt könnyen elsikkadhat a valódi ok, ezért minden ilyen tünet esetén gondolni kell a vizsgáló állatorvosnak a bélelzóródásra. Ugyanis a tárgyra folyamatosan ráfeszülő bélfal egyszercsak elhal, bél átlyukad, és ettől életveszélyes hashártya gyulladás alakul ki.

Kérdés: Mi történik akkor, ha pl. egy cérnát vagy valami zsineget nyel le a kutya? Az is okozhat bajt?

Állatorvos: Igen, ennek külön elnevezése is van: úgy hívják, hogy lineáris idegentest okozta béllefűződés. Legtöbbször ez nem a tipikus bélelzáródással azonos folyamatot hoz létre, hanem a belek normális mozgását akadályozza, mintegy fölfűzi a beleket, melyek ezáltal összetekeredhetnek, csavarodhatnak, szögbe törhetnek, összecsomósodhatnak. Ez előrehaladott esetben már megoldhatatlan problémát okoz, az ilyen kutya életét már nem lehet megmenteni. Itt említeném meg, hogy a bélelzáródásoknak van egy érdekes esete, amit bélbetüremkedésnek hívnak. Ilyenkor a mögöttes bélszakasz egyszerűen betüremkedik az előtte lévőbe, mintha egy levetett kesztyű valamelyik ujját kívülről benyomva betűrném saját magába. Ez legtöbbször tartósan fennálló, súlyosabb vékonybélgyulladásoknál alakulhat ki, a bélmozgások rendellenessége miatt. Ez ugyanolyan súlyos következményekkel jár, mint az idegentest okozta forma.

Kérdés: Milyen lehetőségek vannak a bélelzáródások megállapítására?

Állatorvos: A különféle bélelzáródások diagnosztikája során a kórelőzmény (pl.: játék lenyelése) és a klinikai tünetek (hányás, a has feszítése, tapintható idegentest a hasüregben stb.) mellett kiegészítő vizsgálatként RTG vizsgálat és a hasüreg ultrahangos vizsgálata jöhet szóba. A bél elzáródását okozó képletek az esetek döntő többségében nem adnak röntgen árnyékot, ezért un.: röntgen kontrasztanyagot etetünk az állattal és többszöri röntgenfelvétel készítésével figyeljük a tovahaladását. Abban az esetben, ha a kontraszt anyag elakad, a bélelzáródás diagnózisa nagy biztonsággal kimondható. Ultrahangos vizsgálattal a bélelzáródás előtti területen felhalmozódó béltartalom un.: inga-mozgása is egyértelműen bélelzáródásra utaló diagnosztikai jel.

Kérdés: Milyen lehetőségek adódnak a bélelzáródásban szenvedő kutyák meggyógyítására?

Állatorvos: Abban az esetben, ha a tárgy lenyelése után hamar beérnek a kutyával a rendelőbe, akkor a tárgy nagyságának és alakjának figyelbevételével megpróbáljuk kihánytatni az idegentestet. Ez egy labdadarab, kavics vagy egy gesztenye esetében sikerrel járhat és ezzel megoldódott a probléma. Természetesen egy hústű esetében tilos megpróbálkozni a hánytatással. Akkor van olyan eset, amikor a kontrasztos röntgenen jól látjuk a tárgy nagyságát és alakját, és a kutya általános jó állapota megengedi, hogy megkíséreljük műtét nélkül kisodortatni a testet. Ilyenkor nagy mennyiségű paraffinolajjal síkosítjuk a bélfalat, valamint nagykockára vágott nyershúst etetünk, ami jó esetben kisodorja a sima felületű, nem túl nagy idegen testet (pl. kicsi sima labdadarabot, sztaniolpapírt, vagy nylon darabot stb.). Az összes többi eset műtéti megoldást igényel. Ilyenkor hasmetszés után gyomormetszéssel, vagy bélmetszéssel távolítjuk el az elfekvő vagy beékelődött tárgyat. Szerencsés esetben bélmetszés nélkül is a vastagbelekbe masszálható az idegentest, de ez ritka. A súlyosabb esetekben a bélelzáródást a bélfal elhalása, repedése követi, és ilyenkor a sérült bélszakasz eltávolításával oldható meg a probléma. Ilyen műtétet kell végezni a bélbetüremkedéses bélelzáródás esetében is.

Kérdés: A bélelzáródás megoldása az elmondottak alapján meglehetősen komoly beavatkozás. Milyen esélyei vannak a gyógyulásra egy ilyen műtéti beavatkozás után a meggondolatlan páciensnek?

Állatorvos: Az időben felismert bélelzáródás gyógyulási százaléka elég magas. Persze a műtét után még hosszú napokon át szükség van infúziós és gyógyszeres utókezelésre, megfelelő diétára. Sajnos azokat az eseteket veszítjük el, melyek későn kerülnek diagnosztizálásra. Itt a szervezet súlyos folyadékvesztesége, valamint a kialakuló hashártyagyulladás válhat végzetessé.

Kérdés: Van-e mód az ilyen esetek megelőzésére? Talán az evések közötti időszakban szájkosarat kellene tenni kutyáinkra?

Állatorvos: Volt már ilyen, mikor ezt kellett javasolnunk, egy notóriusan vadgesztenyét fogyasztó német juhász esetében, melyet 4-szer kellett megműteni. De sokat segíthet, ha megválogatjuk a kedvenceink játékait. Csak olyat tegyünk eléjük, amit nem képesek lenyelni és szétrágni. Vigyázzunk a sült húsokat összetartó hústűk eltávolítására, vagy ne hagyjunk ilyen ételeket elérhető közelségben a kutyánkhoz. Vigyázzunk a szalámi végeken lévő fém zárópatentek eltávolítására, vagy ne adjunk oda semmit sem becsomagolva. Összegezve a jó gazda gondosságával és körültekintésével járjunk el, ha pedig észrevettük hogy lenyelt a kutya valamit, akkor azonnal siessünk vele állatorvoshoz.

 Forrás: http://www.petslove.hu/articles.php?article_id=360

*****************************************************************************************************

 Vissza a lap elejére  

 
 

Kutyák szívbetegségei

Korunk egyik legfontosabb népbetegségei közé tartoznak a szív és keringési betegségek. Sokat hallunk az egészségtelen táplálkozás hatásáról, a mozgásszegény életmódról, vagy a magas vérnyomásról, melyik mind-mind növelik emberekben a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ma arról beszélgetünk, hogy kutyáinknál mi a helyzet ennek vonatkozásában.


Állatorvos: A kutyák szerencséjére, vagy pechjére ők nem emberek. Szerencséjükre azért, mert az emberek leggyakoribb szívbetegsége- az infarktus – náluk szinte sohasem fordul elő. Pechjükre viszont ennek az a fő oka, hogy jelentősen rövidebb az élettartamuk, így nincs arra idő, hogy a szív koszorúsereinek belső fala elmeszesedjen és a sérült érfalon vérrög képződjön, ami elzárja a szívizmot tápláló valamelyik artériát. Persze ettől az alapvető különbségtől eltekintve, azért sajnos a kutyáknak is vannak szív és keringési problémái, méghozzá ezeket két alapvető csoportba sorolhatjuk. Ezek egyikét összefoglaló néven ún. veleszületett szívhibáknak nevezzük (a kölyökkutyák kb. 0,5 százalékában előfordul), a másik csoportot a szerzett szívbetegségek képezik (a kutyák 4-5 %-nál fordul elő). Az utóbbi csoportba tartozó szívbetegségek halmozódása természetesen az idősebb korosztályban tapasztalható.

Kérdés: Nézzük először a veleszületett szívbetegségeket. Miből lehet gyanítani, hogy egy kutyakölyök szívbeteg?

Állatorvos: A veleszületett szívhibák egy része – főleg amikor többszörös hibáról van szó – születés után azonnal, vagy néhány napon belül elhullással jár. Más esetben azt tapasztaljuk, hogy a növekedő kölyök visszamarad társaihoz képest a fejlődésben, vagy fáradékony, kapkodja a levegőt már kisebb játék, vagy futkosás után is. Néha annyira enyhe a keringési zavar, hogy csak a kifejlett kutya kifejezett megterhelésekor mutatkozik. A leggyakoribb szívfejlődési rendellenesség a kivezető nagy erek (aorta és tüdőartéria) eredésének szűkülete, a vitorlás billentyűk elégtelen záródása, a két szívfelet elválasztó sövényen visszamaradt lyuk, valamint a magzati életben a még nem működő tüdőt kiiktató rövid érszakasz – ami az aorta és a tüdőartéria között létesít kapcsolatot, kiiktatva a tüdőt, a neve Botalló vezeték – megmaradása. Mindezek csökkentik a szív munkájának hatékonyságát, ami vagy már nyugalomban is (ez nagyon súlyos dolog) vagy csak terhelés esetén elégtelenné teszi a szervezet sejtjeinek oxigénnel történő ellátását.

Kérdés: Mit lehet tenni egy veleszületett szívbeteg kutyával. Van lehetőség a meggyógyítására?

Állatorvos: Ez attól függ, hogy milyen típusú és milyen fokú a probléma. A súlyos esetek az élettel összeegyeztethetetlenek. Az enyhébb esetek egy kedvenc öleb esetében alig befolyásolják a normális életvitelt, vagy ha valamennyire igen, akkor megfelelő gyógyszerekkel tünetmentessé is tehető. Természetesen ezzel vállaljuk, hogy a gyógyszert a kutyus élete végéig adni kell neki. Nagyon értékes kutyáknál, vagy ahol a gazda tudja vállalni a költségeket, ott egyes esetekben szívműtétre is sor kerülhet. Leginkább az előbb említett megmaradó Botalló-vezetéket lehet műtétileg elzárni és teljesen helyreállítani a vérkeringést.

Kérdés: Milyen tünetei vannak a felnőtt kutyák szerzett szívbetegségeinek, náluk is létezik olyan pl., mint embereknél a szívasztma?

Állatorvos: Előre bocsájtanám, hogy szerzett szívbetegség elsősorban a nagytestű, idősebb kutyákat sújthatja. A tünetek alapvetően két csoportba sorolhatók. Attól függően, hogy a szív jobb vagy bal oldala beteg, teljesen eltérőek a tünetek. Ha a szív jobb oldala beteg, akkor a fő tünetet az határozza meg, hogy a jobb szívpitvar előtti vénás területen megnő a nyomás,- azaz a nagyvérkörben - és a megnövekedett vénás nyomás miatt vízkiszivárgás alakul ki, ami ún. hasvízkór formájában lesz látható, vagy vizenyősen beduzzadnak a hátsó lábak, vagy a hasalja. Hasvízkór esetén a has körfogata megnagyobbodik, benne nagy mennyiségű víztiszta folyadék halmozódik föl, megtapogatva érezhető benne a folyadék hullámzása. Ha a folyadékképződés túlzott mértéket ér el, akkor a rekeszizmot előrenyomva a légzést is nehezíti. Ha a probléma a bal szívfelet érinti, akkor annak előttes területe a tüdő ( a bal pitvar a tüdőből fogadja a vért), ahol megindul a vízkiszivárgás, aminek tüdővizenyő a következménye. A tüdő szövetének megnövekedett folyadéktartalma csökkenti a gázcserét, nehezítetté teszi a légzést és folyamatos gyönge köhögést okoz, amit szívasztmának nevezünk. Amit most elmondtam, az az idült szívbetegségek lefolyása. Ez fordul elő leggyakrabban, de természetesen kutyáknál is lehetnek olyan súlyos ritmuszavarok, amik következménye a heveny szívelégtelenség, vagy szívmegállás is lehet.

Kérdés: Hogyan lehet diagnosztizálni a szívelégtelenséget?

Állatorvos: Az említett tünetek erős gyanút kelthetnek a vizsgálóban, hogy keringési elégtelenség áll fenn. Az első vizsgálat a fonendoszkópos hallgatózás, amivel a szívritmust és az esetleges szívzörejeket lehet meghallani. Az elégtelenség oka nemegyszer valamelyik billentyű rossz záródása, ami jól elkülöníthető zörejként hallható. Emellett fontos diagnosztikai módszer a vérvizsgálat, amikor olyan anyagok vérszintjét mérhetjük meg, melyek kizárólag a szívizomsejtekben találhatóak és csak a szívizom károsodása folytán kerülnek be nagyobb mennyiségben a vérbe. A szerzett szívbetegségek leggyakoribb típusa kutyákban a szívizom-elfajulás, ami a szívkamrák falának elvékonyodásához vezet, ami csökkenti a szív összehúzódási erejét. Ennek jelzésére kiváló módszer az említett vérvizsgálat. Természetesen ezeken túl szükség lehet a szívműködés műszeres vizsgálatára is. A ritmuszavarok vizsgálatára az EKG a legmegfelelőbb eszköz, a szív működése közbeni leképezésére pedig a szívultrahang. Mindkét eszköz rendelkezésre áll kutyáink szívvizsgálata esetében is. Ezekre a vizsgálatokra a pontos diagnózis és így a lehető leghatékonyabb gyógykezelés kialakítása céljából lehet szükség.

Kérdés: Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre a szívelégtelenség gyógyítására?

Állatorvos: A kezelés mindig összetett, nemcsak a szív hatékonyabb működését, összehúzódásának erejét próbáljuk serkenteni, hanem összességében az egész szervezetet kezeljük, pl. vízhajtókat adunk a nagy mennyiségben kiszivárgó folyadék kellemetlen hatásainak csökkentésére, valamint vérnyomás-befolyásoló szerekkel próbáljuk korrigálni a megváltozott nyomásviszonyokat az erekben. A kezelés nagyon összetett, sokféle tabletta szedését igényli, nagy odafigyelést igényel a gazditól, és a kutya hátralévő életében folyamatosan végzendő. Természetesen a gyógyszerek mellé kímélő életmód és diétás megszorítások is tartoznak. Pl. szívbetegeknél az étel sótartalmát jelentősen csökkenteni kell. Így elérhető, hogy kutyánk kielégítő közérzettel még akár éveken át is hű társat jelent számunkra.


Dr. Szaniszló Ferenc
petslove.hu

Forrás:   http://www.petslove.hu/articles.php?article_id=328

****************************************************************************************************

 Vissza a lap elejére  

 



Kutyák fülbetegségei

Az előző cikkekben olyan fertőző betegségekről beszélgettünk, amikkel szerencsére manapság már elég ritkán találkozunk. Ma egy szinte mindennapos probléma kerül terítékre, a kutyák fülápolása és a fülbetegségek.
Köztudott, hogy a kutyáknak igen kifinomult a hallása, még az ultrahangot is érzékelik, hisz vadászkutyáknak így adnak bizonyos parancsokat. Arról érdeklődöm először, hogy milyen eltérések vannak az ember és a kutya hallása között?

Állatorvos: Bizony így van, a kutyák hallása szélesebb frekvencia-tartományba esik, ezért az ember számára hallhatatlan hangokat is meghallhatják, valamint a halk neszeket, zörejeket is jól hallják. Ellenben az ellenkezője is igaz, hogy az erős zajokra, mint például a puskalövésre, csattanásra, mennydörgésre vagy a tűzijáték zajára a kutyák sokkal érzékenyebben reagálnak. Ilyenkor némelyük szinte pánik rohamot kap és testi épségének veszélyeztetése árán is védett, biztonságos helyre menekülne. Egyébként az ilyen pánikbeteg kutya munkakutyának egyáltalán nem alkalmas, mert még hosszas tanulással, kiképzéssel sem lehet leszoktatni ilyetén viselkedéséről. Nyilván a kor előrehaladtával a hallóképesség csökkenhet, idős korukra a kutyák is - mint az ember - megsüketülhetnek.

Kérdés: Gyakran láthatjuk, hogy a kutyák rázzák, kaparják a fülüket. Ez lehet természetes viselkedés is vagy mindjárt valami betegség jele?

Állatorvos: A fül, illetve a hallójárat nem egy steril szerv, benne mindig találhatók baktériumok, gombák, amelyek az egészséges, jó ellenálló képességű kutyákban nem okoznak tüneteket. Ehhez azonban az kell, hogy a kutya időnként kirázza a füléből a folyamatosan termelődő faggyút, vagy más néven fülzsírt, mert ha nem történik meg, akkor ez melegágya lehet az itt élő baktériumok és gombák kóros mértékű elszaporodásának. A fülkagyló nagyságának és alakjának nagy szerepe van abban, hogy kedvencünk mennyire ellenálló a fülbetegségekkel szemben. Az álló fülű kutyáknál a külső hallójárat jobban szellőzik, kisebb az esély a fertőzésre, a lógó fülű kutyáknál gyakrabban jelentkeznek a hallószervet érintő megbetegedések. Az ok: a lelógó rész elzárja a szabad levegőtől a külső hallójáratot, s így egy olyan meleg, párás környezet jön létre, amely kedvező feltételeket biztosít a kórokozók megtelepedéséhez. Ennek aztán egyenes következménye lesz a hallójárat bőrének gyulladása. Ilyenkor ez már rendkívül kellemetlen lesz a kutya számára, mert a gyulladásos hallójárat fáj, viszket és nagyon megkeseríti kedvencünk életét, mindamellett igen átható bűzt is áraszt a környezetébe.

Kérdés: Mit lehet egy gazdi, ha meg akarja előzni a hallójárat gyulladást?

Állatorvos: Érdemes időnként bekukkantaniuk kedvencük fülébe, hogy milyen állapotban is van. Ha azt észlelik, hogy megszaporodott a váladék, akkor a házi tisztogatás még elegendő lehet, ha azonban kipirosodás és bűzös váladék felhalmozódás is társul mellé, akkor már az állatorvost kell felkeresni. Az állatok fülének tisztításával kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Ezek közé tartozik például az, hogy a babaolaj és az emberek számára készült fültisztító pálcika alkalmasak erre a célra. Kedvenceinknek speciális, a számukra készült fültisztító-készítményekre van szükségük. A nekik gyártott folyadék hatékonyan feloldja a lerakódott váladékot. Ezt a kutya fülébe cseppentve, a fül tövét masszírozva hamarosan várhatjuk a hatást. Az állat a feloldódott váladékot kirázza a füléből, nincs szükség pálcikára. A tisztító folyadék általában olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek szárító és fertőtlenítő hatással bírnak, így a későbbiekben is védenek a gombák és baktériumok ellen. Ráadásul ezzel a módszerrel kedvencünknek sem okozunk fájdalmat.

Kérdés: Milyen következményei lehetnek egy elhanyagolt hallójárat-gyulladásnak?

Állatorvos: A hosszasan fennálló kezeletlen gyulladásos külsőfülben egy idő után gyulladásos szövetburjánzás indul el, ami még inkább szűkíti a hallójáratot és a gyógyszeres kezelést is lehetetlenné teszi. Az ilyen idült gyulladásos füleket már csak műtétileg lehet meggyógyítani, le kell rövidíteni a hallójáratot, hogy ismét szellőzhessen a tájék. Bizony ez egy bonyolult és kellemetlen műtét, jobb megelőzni. Még ennél is súlyosabb szövődmény alakul ki, ha a gyulladás beterjed a dobhártyán át a középfülbe, ahonnan már csak egy ugrás a belsőfül, ahol életfontosságú képletek találhatók, mint az egyensúlyszerv és a hallócsiga. Az egyensúlyszerv betegsége súlyos szédülést, fejoldaltartást és koordinációs zavart okoz, míg a hallócsiga sérülése süketséggel járhat. Nagyon gyakoriak a maradandó szövődmények, tehát ezt az állapotot semmiképpen nem szabad megvárni.

Kérdés: Hogyan lehet gyógyítani a hallójárat gyulladást?

Állatorvos: Először is tisztázni illik a hallójárat gyulladás kialakulásának okát. Ehhez alapos vizsgálatot kell tartani. Először el kell távolítani a váladékot (fültisztító folyadékkal, vagy speciális fülmosó berendezéssel) és ezután egy fültükör nevezetű eszközzel meg kell tekinteni a hallójáratot és a dobhártyát. Ha netántán valami idegentest tartotta fenn a gyulladást, pl. toklász, ami nyár derekán bizony elég gyakori, akkor azt egy eszközzel azonnal el kell távolítani. Fültükrözéssel sokszor az esetleges fülrühök jelenlétére is következtethetünk, melyek szintén nem ritka tényezők a betegség kialakításában. Tehát mindenképpen érdemes mintát venni a fülváladékból és mikroszkóp alatt megvizsgálni, illetve kitenyészteni belőle a gyulladást okozó baktériumot vagy gombát, valamint meghatározni az antibiotikum érzékenységét. Az ilyen célzott kezeléssel érhetjük el a leggyorsabb és legfrappánsabb gyógyulási eredményt. A fülbe legtöbbször cseppek formájában visszük be a gyógyszert. Nagyon fontos azonban, hogy minden kezelés előtt a fentebb már ismertetett módon meg kell tisztítani a fület, el kell távolítani belőle a váladékot. Erre higiéniás szempontokon túl azért is szükség van, mert a gyógyszer csak a tiszta fülben tud hatni. A fülcseppek legtöbbje a baktérium, gomba és atkaellenes hatóanyagokon túl, gyulladáscsökkentőt és fájdalomcsillapítót is tartalmaznak. A kezelés megelőzi a gyulladás belső fülre történő átterjedését is.

Kérdés: Beszéljünk a hallójárat után a fül külső részéről, a fülkagylóról, ami meghatározza egy kutyafajta karakterét, jellegzetes fejformáját. Itt mire kell figyelnünk?

Állatorvos: A fülkagyló egy igen érzékeny terület. Mint már említettem a fülkagyló alakja nagyban befolyásolja a hallójárat szellőzését. A fülkagyló bőrén ugyanazok a jellegzetes elváltozások jelentkezhetnek, mint a bőr egyéb területein, pl., ha az állat valamilyen allergiás bőrbetegségben szenved, gyakran annak tünetei is itt jelentkeznek először. Azonban a fülkagyló anatómiájából következően erősen sérülékeny. Azon túl, hogy a fülkagyló sérülései - a benne lévő porc nagyon rossz regenerációs hajlama miatt - rendkívül nehezen gyógyulnak (sokszor több hétig, hónapig), a sérült fülkagyló pereme a rovarok számára is kedvelt terület: ízeltlábúak, vérszívó istállólegyek táplálkozhatnak belőle, emiatt a fülkagyló széle véres, sebes lesz és, ha hosszabb ideig nem sikerül őket eltávolítani, akár el is halhat a fülkagyló egy része. Enyhülést olyan gyógyhatású készítmények hozhatnak, amelyek nemcsak a sebet hámosítják, hanem távol is tartják az ilyen élőlényeket.

Kérdés: Ugye a sérült, vagy gyulladt-fájdalmas fülét a kutya folyamatosan rázza, kaparja, dörzsöli ezáltal súlyosbítja a már kialakult sérülést. Hogyan lehet ezt a helyzetet megoldani?

Állatorvos: Bizony odáig fajulhat a helyzet, hogy a kutya fájdalmában mindenhova odaveri a fülkagylóját és előbb utóbb megpattan benne egy nagyobb ér és kialakul a fülkagyló bőre alatt egy nagy vérömleny. Ennek az lesz a következménye, hogy a vérömleny következtében a fülkagyló zsugorodni kezd és mire az több hét alatt felszívódik , a füle olyan lesz, mint egy válogatott birkózónak. Az ilyen fület feltétlenül még frissen meg kell operálni. Egyébként a sérült fület legtöbbször a fejre ráhajtva kell bekötni, illetve védőgallér felhelyezésével kell megóvni a további sérülésektől. A feladat nagy odafigyelést igényel a gazditól is, de csak így lehet sikeres a kezelés.


Dr. Szaniszló Ferenc
petslove.hu

  Vissza a lap elejére  

 

 

sport*/*********************

 

Rehabilitációs központ kutyáknak! 

Hidroterápia

Gyógytorna

Sóbarlang

Mágnesmező és fényterápia

http://www.hidroterapia.hu/index.html

***********************************************************************************************************************

                                                                            R É G E B B I E  K

 

 

hosegriado1

Vissza a főoldalra

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Rezidencia Kutyapanzió

(Szigeti Ágnes, 2012.09.23 10:13)

Kedves István!

Az a kutya méretétől is függ. Ha közepes, vagy annál nagyobb testű, akkor egy gesztenye az = hasmenés. Kicsi kutya esetében lehet esetleg esetleg mutatkozhat valamilyen egyéb tünet is. De a mérgezés jellegű tünetek általában néhány órán belül kialakulnak. Ha egy nap távlatából nem tapasztalt semmit, akkor szerencsés esetben jórészt kihányta, a többi meg rendes úton távozott. Régebben, az előző házunkban volt két óriási vadgesztenye fánk, és a kutyánk rendszeresen játszott a gesztenyékkel. Meg nem ette őket, de bele rágott, és nála még hasmenést sem okozott. Szerintem nincs ok aggodalomra, de ha rendellenes viselkedést mutat a kutya, fájlalja a hasát, (felhúzott háttal jár) továbbra is hány, vagy feltűnően bágyadt,stb. azért vigye orvoshoz.

1034 Budapest Váradi utca 14

(Klement István, 2012.09.22 12:15)

A kutyám megrágott tegnap egy vadgesztenyét, a tegnapi és a mai nap során is hányt. Ma eléggé álmoskás, szinte egész nap fekszik/alszik.
Lehet-e valami nagyobb baja tőle, vagy csak egy szimpla gyomorrontás?